Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 47 találat lapozás: 1-30 | 31-47
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Kelemen Tibor

2015. április 21.

Tanfolyamok helyett külföldre járnak a munkanélküliek
A szociális segélyről is lemondanak a tartósan munkanélküliek, s inkább külföldön mezőgazdasági munkával pótolják jövedelmüket.
Mint Kelemen Tibor, a Kovászna megyei munkaerő-elhelyező ügynökség igazgatója keddi sajtótájékoztatóján elmondta, a felnőtteknek rengeteg tovább- és átképző tanfolyamot szerveznek, miután az európai uniós forrásokból egyre több támogatást lehet lehívni erre a célra, de sok esetben gondot okoz a munkanélküliek „beiskolázása”.
„Nagybaconban például mintegy 400 tartósan munkanélküli szerepel a nyilvántartásunkban, ám a helyszínen csak száz jelentkezőt sikerült toborozni az induló tanfolyamokra, a többség arra hivatkozott, hogy elkezdődött a mezőgazdasági munkák szezonja Ausztriában, Olaszországban, és mennek dolgozni. Inkább vállalták, hogy kikerülnek a nyilvántartásból, és elveszítik a szociális segélyt” – részletezte Kelemen Tibor.
Hozzátette: kilenc településen mintegy 400 felnőttet ültettek vissza az iskolapadba – a Második Esély program keretében a betűvetést tanulták, de ők is egyre türelmetlenebbek, várják a tanév végére beígért kétezer lejt, hogy indulhassanak külföldi munkát vállalni. Az ügynökségnek összesen 500 ezer lejt kellene kifizetnie nekik, de addig nem merik kiadni a pénzt, amíg nem veszik át a pályázat lezárását jelentő okleveleket, azok pedig még nem érkeztek meg az oktatási minisztériumtól.
Kelemen tájékoztatása szerint Kovászna megye országos szinten is élen jár a felnőttképzés tekintetében, az év elejétől 30 tanfolyamot szerveztek, több mint 500 résztvevővel. A már lezárult képzések végzőseinek 37 százaléka talált munkahelyet.
Májusban 20 újabb tanfolyamot indítanak 410 munkanélkülinek – virágkötést, növénytermesztést, állattenyésztést, számítógép-kezelést és idegen nyelveket tanítanak. A romáknak a takarító-tanfolyam után ezúttal favágást tanítanak. Kelemen Tibor szerint figyelni kell a külföldi állásajánlatokra, mert az ottani hiányszakmákban hamarosan nálunk is egyre nehezebb lesz képzett szakembert találni, tehát ez alapján kell megszervezni a szakoktatást, a tanfolyamokat.
Kovászna megyében jelenleg 6,38 százalékos a munkanélküliségi mutató, tíz év óta először fordul elő, hogy kevesebb, mint egy százalékpontra közelítette meg az országos átlagot. Ez annak is tulajdonítható, hogy országos szinten növekedett, a székely megyében pedig csökkent az állástalanok száma.
Lakat került a Pepsi-gyárra
Lakat került kedden a kovásznai Pepsi-gyárra – összesen 48 alkalmazott munkaszerződését bontották fel. Kelemen Tibor, a megyei munkaerő-elhelyező ügynökség igazgatója elmondta, a Vitarom Impex Kft. által működtetett palackozóüzem vezetői arról tájékoztatták, hogy egyelőre nem adják el a gyárat.
Mint ismeretes, a vállalat vezetői azzal indokolták az átszervezés szükségességét, hogy tíz év alatt sem sikerült nyereségessé tenni a vállalkozást. Tíz évvel ezelőtt abban bíztak, hogy fel tudják használni a természetes ásványvizet az üdítőpalackozásra, ám annak erős jellegzetes íze miatt nem tudták a kólához keverni, a palackozott borvízzel pedig nem tudták felvenni a versenyt az árakat nagyon alacsonyan tartó konkurenciával, ezért a Valea Izvoarelor néven piacra dobott ásványvizük sem bizonyult sikertörténetnek. A kovásznai munkapontot 2004-ben létesítették, akkor hétmillió dolláros befektetésről számoltak be.
Bíró Blanka 
Székelyhon.ro

2015. május 19.

Otthagyják biztos állásaikat
Egyre több háromszéki vállal idénymunkát külföldön
A háromszéki szakképzetlenek tömegesen utaznak külföldre, mezőgazdasági idénymunkákra, hívja fel a figyelmet Kelemen Tibor. A Kovászna megyei Munkaerő Elhelyezési Ügynökség (AJOFM) igazgatója szerint a tavaszi időszakban megnő a munkaerő-vándorlás, csökken a hivatalos munkanélküliségi mutató.
Ennek egyszerű a magyarázata, hiszen a háromszéki szakképzetlenek, valamint munkanélküliek is tudják, ha a nyugati országokban vállalnak mezőgazdasági idénymunkákat, akkor két–három hónap alatt többet keresnek, mint itthon egész évben. Ennek egyetlen pozitív gazdasági hozadéka, hogy ezek a munkások hazatérnek, és itthon költik el az összegyűjtött pénzüket.
Kelemen Tibor szerint a fizetések közti különbség erős motiváció, és gyakorivá vált az is, hogy jó szakemberek, egyik napról a másikra otthagyják biztos munkahelyeiket, hogy néhány hónapig külföldön dolgozzanak. Ez esetben viszont hazatérve nagy eséllyel újra alkalmazzák őket, vagy más cégeknél találnak állást. Ezek a személyek nem kerülnek be a munkanélküliek jegyzékébe, hiszen közös megegyezéssel távoznak a cégtől, vagy maguktól felmondanak, tehát nincs joguk állami támogatásra.
A Kovászna Megyei Munkaerő Elhelyezési Ügynökség vezetője ugyanakkor arra is figyelmeztet, hogy hosszú távon káros hatásai vannak a nyári külföldi munkavállalás gyakorlatának, mert a nyugati országokba távozó szülők itthon hagyják gyerekeiket, akik ezt a mintát tanulják meg, és esetükben is bevett szokás lesz, hogy nyáron külföldön, télen itthon dolgoznak, ami a nyugdíjrendszer összeomlásához is vezethet.
Kelemen szerint a mezőgazdasági idénymunkásokat befogadó államok nem is ellenőrzik azt, hogy az országba érkezők törvényesen vállalnak-e munkát, csak megnyitják a kapukat a szezonmunkások előtt, hiszen nélkülük nem lenne, aki dolgozzon a mezőkön. A rendszer úgy működik, aki már a korábbi években bevált, azt visszavárja külföldi munkaadója, de sok esetben viszik magukkal ismerőseiket is, magyarázta a háromszéki munkaügyi szakember, aki úgy látja, amint a mezőgazdasági szezon véget ér, a befogadó államnak nincs gondja ezekkel az emberekkel, hiszen többségük hazatér.
Kelemen rámutatott, hogy már áprilisban csökkent a háromszéki állástalanok száma, a hivatalos munkanélküliségi mutató 5,98 százalékos. Ez szerint 5372 állástalant tartanak nyilván megyénkben, akik közül mindössze 864-en jogosultak segélyre, a többiek már nem kapnak támogatást. Az elmúlt hónapban 392 személyt alkalmaztak a háromszéki cégek, ezzel szemben 600-an léptek ki a rendszerből, nagy részük külföldön vállal idénymunkát.
Kovács Zsolt
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

2015. augusztus 26.

Egyre több háromszéki állástalan tér vissza dolgozni
Egyre komolyabb tendencia Háromszéken, hogy a hosszabb ideig munkanélküli-segélyből élő személyek dolgozni kezdenek a Kovászna megyei munkaerő-elhelyező ügynökség adatai szerint.
Kelemen Tibor igazgató lapunknak elmondta: ez annak tudható be, hogy a minimálbér az elmúlt időszakban többször is emelkedett, így már kifizetődőbb alkalmazottnak lenni, mint az állami támogatásra várni.
„Az eddig a munkanélküli-segélyt előnyben részesítő, a hivatalba rendszeresen visszajárók egy része most már ragaszkodik az állásához. Amennyiben elveszítik munkájukat, akkor is minél hamarabb megpróbálnak újat találni” – magyarázta Kelemen. Kifejtette: Háromszéken az állami juttatás átlagosan havi 450 lej, míg a minimálbér bruttó 1050 lej.
Kelemen felhívta a figyelmet arra is: ezek az emberek egy ideje jobban megbecsülik az állásukat, bár a szalagmunkát kínáló nagy gyárakban még mindig előfordul, hogy a sok túlóra miatt kimerült munkavállalók felmondanak, majd valamelyik hasonló üzemben próbálkoznak újra. Hozzátette: ezt a munkaadók úgy akarják kivédeni, hogy inkább nagy teherbírású, pályakezdő fiatalokat keresnek.
„Mára a nadrággyárak a stabilitás szimbólumaivá váltak Háromszéken, és rácáfoltak arra a néhány évvel ezelőtt még hangoztatott vélekedésre, hogy a minimálbér növekedésével a lohn-rendszerben dolgoztató gyárak keletebbre vonulnak, például Ukrajnában telepednek meg” – magyarázta a munkaerő-elhelyező ügynökség vezetője.
Ellenben Kelemen attól tart, hogy a minimálbér további növekedése miatt a vállalkozók kénytelenek lesznek elbocsátani alkalmazottaik egy részét. Az termékárakat csak úgy növelhetik, ha kiterjesztik a piacot, vagy jobb minőséget kínálnak, különben ugyanazért a termékért vagy szolgáltatásért nem kérhetnek többet csak azért, mert emelkedik a minimálbér – érvelt a szakember. Rámutatott: a multinacionális cégek úgy próbálják kiegyenlíteni a bérkiegészítés okozta vesztességet, hogy ugyanazt a munkát kevesebb beosztottal végeztetik el, tehát a nagyobb fizetésért jobban megterhelik őket.
A kedvező tendencia ellenére Kovászna megyében növekedett az állástalanok aránya, amely jelenleg 6,5 százalék, azaz fél százalékkal több, mint egy hónappal korábban. Kelemen szerint ez annak tudható be, hogy a végzősök most kerültek be a rendszerbe, ők azonban ősszel ki is kerülnek belőle, mert egyetemre mennek, vagy az utolsó vakációt követően munkába állnak. Kovászna megyében egyébként 1600 lej a bruttó átlagbér, a térségben működő mintegy négyezer cég pedig körülbelül 45 ezer személyt foglalkoztat.
Bíró Blanka
Krónika (Kolozsvár)

2015. október 29.

Székelyföldi munkaerőhiány
Óriási munkaerőhiánnyal kell megküzdeniük a székelyföldi vállalkozóknak – jelentették ki egybehangzóan a Hargita és Maros megyei munkaerő-elhelyező ügynökségnél, amikor arról faggattuk az illetékeseket, hogy szembesültek-e hasonló tapasztalatokkal, mint Kovászna megyei kollégáik.
Amint arról beszámoltunk, Kelemen Tibor, a Kovászna megyei munkaerő-elhelyező ügynökség vezetője nemrég arról panaszkodott, hogy hiába hirdetnek meg több száz posztot, alig néhányra akad jelentkező. Az okok többrétűek.
Jánó Edit, a Hargita megyei munkaerő-elhelyező ügynökség igazgatóhelyettese elmondta, egy nemrég készült felmérésükből is kiderül, hogy a munkaadók többsége valóban nem tudja betölteni meghirdetett szabad állásait, mert nem kapnak szakembert. Hargita megyében főként kamionsofőröket, biztonsági őröket, varrodai munkásokat, pincér- és szakácssegédeket keresnek. Asztalosokból is nagy a hiány, nemcsak Csíkszeredában, hanem a környékbeli falvak famegmunkáló műhelyeiben is ez tapasztalható.
„Sok esetben csak azért keresnek segédeket, mert nem kapnak megfelelően szakképesített személyt. A cégek vállalják a betanítást is, de csak azokra a műveletekre képezik ki az alkalmazottat, amelyet el kell végeznie. Felnőttoktatásra, továbbképzésre nem küldik" – magyarázta Jánó.
Mint megtudtuk, a regisztrált álláskeresőknek közel 60 százaléka szakképzetlen, számukra a legnehezebb az elhelyezkedés. Az ügynökség éppen ezért felnőttképzéseket szervez, legutóbb leendő biztonsági őrök számára zajlott ilyen, amelyre nagyon sokan jelentkeztek, ugyanakkor nemsokára elárusítói és szakácstanfolyamokat indítanak, mert úgy látják, van igény ezekre a szakmákra. Ezek mellett időszakosan angol nyelvtanfolyamokat is szerveznek.
A legnehezebb helyzetben azok vannak, akiknek nincs meg a nyolcosztályos végzettségük sem, Jánó elmondása szerint tavaly ugyanis módosították a vonatkozó jogszabályt, és annak értelmében tanfolyamot legkevesebb nyolcosztályos végzettséggel lehet elvégezni, így sokak számára az átképzés is nehézkes. „Több évvel ezelőtt is hasonló szakemberhiány volt a megyében, 2009-ben a válság miatt nem voltak munkahelyek sem, de már két éve nagyon sok az üres állás. Megyei szinten átlagban 500 állást hirdetnek meg a honlapunkon, amely egy alacsony lakosságszámú megyéhez képest nagyon jó arány" – magyarázta Jánó.
Visszahúzó erő az írástudatlanság
Nehezen találnak Maros megyében is szakképzett munkásokat a cégek. A munkaerő-elhelyező ügynökség megyei kirendeltségének holnapján közzétett lista szerint főként szakácsokat, asztalosokat, varrónőket, szabókat, sofőröket alkalmaznának, de szakképzetlen munkásokat is nagy számban keresnek.
Megyeszinten összesen 141 állást akartak betölteni, a legtöbbet Marosvásárhelyen, majd Segesváron és Szászrégenben, Szovátán csupán egy betöltetlen munkahely volt. A rendszeresen megszervezett állásbörzéken kevés állást hirdetnek meg felsőfokú végzettséggel rendelkezőknek, ez részben azért van, mert ezeket könnyen be tudják tölteni. Sok esetben a cégek, főleg a nagyüzemek vállalják, hogy betanítják a szakképzetleneket egy-egy munkafolyamatra.
Bogdán Erzsébet, az ügynökség vezetője megkeresésünkre elmondta, hogy a legnagyobb gondot a vidéki, írástudatlan munkanélküliek jelentik, akik az önkormányzatok által biztosított szociális segélyből élnek. Mivel nem tudnak sem írni, sem olvasni, sőt legtöbb esetben dolgozni sem akarnak, nehéz számukra képzéseket szervezni. Nem akarnak beiratkozni a Második esély program keretében meghirdetett iskolába sem, ahol legalább nyolcosztályos végzettségre szert tehetnének. Ők inkább a szociális segélyből és a gyermekpénzből élnek.
Jobban fizetett állások kellenének
Amint arról beszámoltunk, első ízben Kovászna megyében hívták fel a figyelmet a hatóságok, hogy megfordult az irányzat, és míg évekkel ezelőtt nem volt elég állás, jelenleg egyre gyakoribb, hogy a meghirdetett munkahelyeket nem tudják betölteni.
Elsőként Kelemen Tibor, a Kovászna megyei munkaerő-elhelyező ügynökség vezetője számolt be arról, hogy a vállalkozók egyre nehezebben találnak munkaerőt. Az ügynökség által falvakon szervezett állásbörzékre még Brassó megyéből is érkeztek szálloda- és panzióvezetők, abban bízva, hogy szakácsokat, pincéreket, szobaasszonyokat, mosónőket tudnak alkalmazni, hiszen egy vidéki nő ezeket a teendőket különösebb képzés nélkül is elvégzi.
A meghirdetett 550 állás közül azonban csak 12-t tudtak betölteni, a legtöbben arra hivatkozva utasították vissza a munkahelyet, hogy nem vállalják az ingázást, nem engedi a férjük, vagy nem hagyják el a háztartást, a gyerekeket. Hasonló tapasztalatokat szereztek a fiataloknak szervezett börzéken: a pályakezdők sem szívesen állnak munkába, inkább egy évet otthon tanulnak, abban bízva, hogy sikerül az érettségijük, bejutnak egyetemre, másrészt nem is vállalnak el bármit, nagyok az elvárásaik, még akkor is, ha nincs semmilyen szakképesítésük.
Hasonlóképpen látja a helyzetet a Kovászna megyei kereskedelmi és iparkamara elnöke. Édler András szerint csak az nem talál állást a megyében, aki nem akar. De – tette hozzá – az átlagbér továbbra is alacsony, ezért meglátása szerint meg kellene változtatni a háromszéki munkaerőpiac képét.
„Ne azért jöjjenek Kovászna megyébe a befektetők, mert itt olcsó a munkaerő. Az olcsó munkaerő már mind foglalt, csak az jöjjön, aki egyebet keres, és nagyobb béreket kínál" – szögezte le a kamara elnöke. Sztakics Éva sepsiszentgyörgyi alpolgármester is úgy látja, hogy a városban 3 százalék körül van a munkanélküliségi ráta, nehéz egy-egy állást betölteni, ám továbbra is gondot jelent, hogy a fizetések nem túl magasak.
Belefásult munkáltatók
A munkaadók pedig ilyen körülmények között már-már kezdenek belefásulni a szélmalomharcba. Az általunk megkérdezett cégvezetők tapasztalatai szerint több szektorban is egyre növekvő munkaerőhiánnyal kell számolni, főként a szakképzés, a rátermettség, a motiváció hiányában, illetve a hazainál jóval jövedelmezőbb külföldi lehetőségek miatt. Többeknek az utánpótlás biztosítása jelenti a legnagyobb gondot: úgy látják, a fiatalokat egyre kevésbé vonzza a kétkezi munka. A betanítás pedig egy cégnek nem csak jövedelemkiesést, de egyre nagyobb kockázatot is jelent – fejtette ki Bardoczi Tibor János, az egyik udvarhelyszéki faipari cég vezetője.
Mint ismertette, nem csak ők, hanem a térség faipari vállalatai is folyamatos munkaerőhiánnyal küszködnek: úgy fogalmazott, szerinte bármelyik cég azonnal felvenne három-négy szakképzett, munkájához értő asztalost. Szakképzés hiányában azonban az utánpótlás nem biztosított, így a famegmunkálással foglalkozók átlagéletkora jelenleg negyven év fölötti.
A cégvezető nem lát esélyt a helyzet rövid távú javulására: próbálkoznak ugyan a képesítetlen, többnyire fiatal munkakeresők betanításával, ami azonban hatalmas rizikóval jár. Előfordul ugyanis, hogy mire beletanulnának a munkába, külföldről jobb ajánlatot kapnak, és otthagyják a céget – vázolta Bardoczi. Vagy ahhoz, hogy megtartsa alkalmazottait, a cég kénytelen évente két hónapra „elengedni" őket, hogy külföldi szezonmunkát vállaljanak – ez általában az őszi–tavaszi szezonban történik, amely a faiparban is főszezonnak számít.
Hasonló tapasztalatokról számolt be Mihály János, az egyik székelyudvarhelyi varroda vezetője is: ők is folyamatosan keresik az alkalmazottakat az aránylag nagy számú csapatba, amelynek összetétele a szülési szabadságok, más magánéleti okok vagy külföldi munkalehetőségek miatt szinte folyamatosan változik. Mint elmondta, a nyári vakációban rendszeresen alkalmaznak fiatalokat szezonmunkára, de viszonylag kevés az, aki néhány hétnél tovább marad. Az álláskeresőket – ha nincs is szakképesítésük –, „kipróbálják" két-három munkafázisban, de vannak, akik egyik feladatra sem bizonyulnak fogékonynak.
A folyamatos humánerőforrás-változás, illetve a nyugdíjazások miatt pedig egyre kevesebben vannak, akik betaníthatnák a következő generációt – panaszolta Mihály. Hozzátette, egyre kevesebb fiatal akar kétkezi munkát végezni – aki csak teheti, egyetemre megy, még akkor is, ha nem biztos benne, hogy később el tud majd helyezkedni a szakmájában.
Kölcsönös az elégedetlenség
A munkavállalók körében azonban másféle véleményeket is hallani. Például a családosok havi kötelező kiadásait sok esetben nem fedezi a munkaadók által felkínált fizetség, emiatt az alkalmazottak kénytelenek másodlagos pénzkereseti lehetőséget keresni, esetleg külföldön szerencsét próbálni – mindez a főállásként végzett munka rovására mehet.
Emellett helyenként kifogásolják a fizetések rendszertelenségét, a méltánytalanul hosszú munkaidőt, illetve a cégvezetők érdektelenségét az alkalmazottak panaszai iránt. Egy olvasónk véleménye szerint a munkaadó és -vállaló kölcsönös elégedetlensége szorosan összefügg, így az ebből adódó ellentétek feloldása közös feladat, amelyhez együttműködésre lenne szükség.
Krónika (Kolozsvár)

2016. február 2.

Ne dicsérjetek, szerény ember voltam életemben
Ezekkel a szavakkal hárította a méltatást dr. Szőts Dániel, aki január 31-én töltötte be 91. évét, és akit tegnap a Háromszéki Vitézi Rend is felköszöntött. Dani bácsi élete nyitott könyv, hogy mi mindent tett közösségéért, a magyarságért általában, közismert. És hogy életével, tetteivel kiérdemelte a megbecsülést – vitathatatlan. Amit tegnap, a Kelemen Tibor törzskapitány által kezdeményezett bensőséges kis ünnepségen magáról elmondott, annak bizonysága: Dani bácsi a kilencvenkettőbe lépve sem tagadhatja meg önmagát, elveit.
– Elismerem, az úz-völgyi emlékművet én kezdeményeztem, de mellém állott Sylvester Lajos, és neki köszönhetjük, hogy ma zarándokhellyé vált az úz-völgyi katonatemető, mondta Dani bácsi. Elismerem, 1983-ban én találtam ki a Vártemplom tövében a mikós diákok emlékkopjáinak állítását, ma már nyolcvan van belőlük. Elismerem, a Mikó másfél százados évfordulóján az iskola udvarán az emlékmű állítását én kezdeményeztem, de nem az én érdemem, hogy áll, azt a mikóujfalusiak ajándékozták, és Urszuly Samu egykori úz-völgyi frontharcos faragta ki ingyen. Mindig kaptam becsületes segítőket magam mellé, és ezt köszönöm a Jóistennek. Összeírtam a második világháború sepsiszentgyörgyi áldozatainak névsorát, azt odaadtam Albert Álmos néhai polgármesterünknek, ebből született aztán a belvárosi református templom udvarán az emlékmű. Ezekre vagyok büszke, de még inkább arra, hogy a magyar hadseregben tűzkeresztséget kaptam, hogy a magyar hazáért megsebesültem. Köszönöm, hogy a Jóisten megsegített, ami fontos volna még, hogy a vitézi rend egyesüljön, nekem ez volna egyetlen vágyam, mert egységben az erő, és ez vonatkozik minden szempontból ránk, magyarokra is, ha azt akarjuk hogy fennmaradjunk. Akad-e, ki meghallgassa Dani bácsit?
Váry O. Péter. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2016. április 15.

Húszezer fantomszékely
Sokismeretlenes egyenlet a statisztikákban
A megyei pénzügyi igazgatóság és a munkaerő-foglalkoztatási hivatal adatainak összesítéséből kitűnik, hogy 46 500 alkalmazotti munkaszerződést tartanak nyilván. Tekintve, hogy Kovászna megyében 83 ezer a munkaképes korú egyének száma, a keddi sajtótájékoztatón Kelemen Tibor munkaügyi igazgató tett kísérletet arra, hogy a hiányzó 36 500-zal is elszámoljon.
Ha az európai statisztikák szerint Romániában az átlaghoz képest kicsi a munkanélküliségi ráta, ez inkább abban mutatkozik meg, hogy nem tartják nyilván a kivándorolt 3 millió állampolgárt, no meg az úton levő és készülődő másik, legalább másfél milliót – értékelte a helyzetet Kelemen.
Ami Kovászna megyét illeti, a 83 ezerből a helyben leadott jelentések alapján nyilvántartott 46 ezer mellett 5 ezer lehet az olyan fiatal, aki még tanul, a multik személyzete kétezer körüli – mivel ők Bukarestnek jelentenek, rájuk vonatkozóan csak becslésekkel élhetünk (ez jövedelmeikre és adóikra is vonatkozik). A belügyi alkalmazottak (rendőrök, csendőrök) száma 5-6 ezerre tehető, a szabadúszók kétezren lehetnek, a nyilvántartott munkanélküliek száma közel 5 ezer.
Ebben a „lyukas” statisztikában szerepelnek még a korán nyugdíjba vonulók, az állami egyedáruságok dolgozói, a külföldön regisztrált munkaszerződéssel itthon dolgozók, az egyéni vállalkozók. De még mindig közel 20 ezer olyan személy van, aki sem a munkanélküliségi, sem a foglalkoztatási statisztikákban nem jelenik meg, ők lehetnek a ház körüli mezőgazdaságban, háztartásban dolgozók, napszámosok, más megyében dolgozók és külföldre távozottak. Bárhol lehetnek, róluk nincs kartoték-adat. S amíg a helyzetünket pontosan nem ismerjük, hogyan lehet hatékonyan intézkedni?
Bodor Tünde
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

2016. június 14.

Festőtábor a hit témájában
Vasárnap szentmisével zárult Marosszentgyörgyön a Szent Lukács festőtábor. A harmadik alkalommal megszervezett rendezvény témája ez alkalommal a hit volt, illetve Márton Áron püspök életútja – mondta Czirjék Lajos, a tábor művészeti vezetője.
A legtöbben Márton Áronról festettek portrét. Az alkotókat a szervezők egy tematikus kirándulással is meglepték: a Márton Áron-év jegyében a nagy hatású püspök szülőfalujába, Csíkszentdomokosra látogattak, ahol a püspök emlékházát tekintették meg, de Gyergyószentmiklósra, Ditróba, Gyergyóalfaluba, Csíksomlyóra, Csíkszeredába is eljutottak az egynapos út során, ahol elsősorban azokat a helyszíneket nézték meg, amelyek Márton Áron nevéhez, illetve életéhez szorosan kötődnek. A festőket így a püspök szülőháza, szülőfalujának és környékének tájai is megihlették.
Marosszentgyörgyön ez volt a harmadik alkalommal megszervezett alkotótábor. Első évben egyházi jelképeket, a következő esztendőben a község területén, a környező falvakban található egyházi épületeket örökítették meg a résztvevők. Az idén a hit, jövőre a remény, míg azt követően a szeretet lesz a központi téma. Természetesen lehet mást is festeni a vallásos témák mellett, például a helyszín, a környék, egy-egy életesemény is ihletően hat a résztvevőkre – magyarázta Czirjék Lajos, aki elmondta, idén a dokumentálódás után az alkotók inkább bent dolgoztak, a látottakat és hallottakat a műteremben dolgozták fel.
A tábor záróeseményét a vasárnap délelőtti szentmisét követően tartották a marosszentgyörgyi plébánia tanácstermében, ahol Czirjék Lajos és Baricz Lajos plébános nyitotta meg a kiállítást házigazdaként. Közreműködött az egyházközség énekkara, citerán Orbán Balázs és Vass Lajos kísérte a kórust. Az idei Szent Lukács Alkotótábor résztvevői Abonyi Mária, Albert Katalin, Takács Judit, Balázs Krisztina, Czirjék Lajos, Kelemen Tibor, Ana-Maria Crișan, Dávid Gyöngyvér, Pădurean Klára, Kovács Ágnes, Fábián Margit, Kakasi Irén, Gheorghe Pădurean, Mózes Katalin, Gáspár Mária, Kárp Klára, Neagoi Zsófia, Sándor Ovidia és Soós Emma voltak. A tárlat egy hónapon át látogatható
Antal Erika |
Krónika (Kolozsvár)

2016. július 1.

Erősítésben
„A nemzettudatot, identitásunkat hagyományként és örökségként erősítik a vitézi rendek, így a mi rendünk közössége is” – derült ki a Sepsiszentgyörgy belvárosi református templomban tartott vitézavatón az elmúlt hét vasárnapján. Tizenhat felnőttel és öt fiatal kadettel bővült a Háromszéki Vitézi Rend tagozata, az avatás után megkoszorúzták a templomkertben álló háborús emlékhelyet. Az ünnepség, amelyen a jelenlévők rövid Háromszéki helytörténeti bemutatót hallhattak Háromszéki lányok-asszonyok a megpróbáltatások évtizedeiben címmel, közös ebéddel zárult. A rendezvényen jelen volt Varga László főszéktartó – közölte Kelemen Tibor törzskapitány.
(kgy. z.)
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2016. augusztus 17.

Brassó is nálunk keresgél (Munkaerőhiány)
Egyre gyakrabban keresik meg Brassói munkáltatók a Háromszéki foglalkoztatási ügynökséget: kereskedelemben, termelésben, idegenforgalomban és szakképzetleneknek ajánlanak nem is kevés álláslehetőséget. Mindeközben a Kovászna megyei vállalkozások is „vadásszák” a dolgozni hajlandókat. Az érem másik oldala, hogy sok munkaképes, hosszú ideje állástalan személy inkább kifogásokat keres, mint hogy munkába álljon.
Kelemen Tibor, a munkaerő-hivatal vezetője szerint szeptember elején szűkített állásbörzét szerveznek, amelyre mások mellett egy kereskedelemben érdekelt Brassói vállalat kérte fel őket. Az intézményvezető szerint az elmúlt időszakban egyre szaporodnak a szomszédos megyékből érkező felkérések, hogy segítsenek munkaerőt találni, elsősorban a termelésbe, a kereskedelembe, illetve a vendéglátásba. Információik szerint mind Brassó, mind Szeben megye krónikus munkaerőhiánnyal küzd, de lassanként Háromszék sem áll sokkal jobban. Kelemen Tibor szerint itt is jellemző kezd lenni, hogy a szakembereket – a gyógyturizmus beindulása nyomán például masszőröket –, de akár a szakképzetleneket is egymástól vonzzák el a munkáltatók, mivel a szabadpiacon egyre kevesebb az alkalmazható. Sokan akár 50 lej többletbérért is képesek váltani.
Az egyre növekvő igény hatására az ügynökség új módszert is bevetett, amely révén a szociális segélyre jogosultak számára igyekeztek munkahelyet találni. A hivatal ajánlólevelével küldtek több személyt is munkáltatókhoz – szakképzetlen munkákra –, viszont az illetők különböző indokokkal kikerülték az alkalmazást. Egy előpataki csoport arra hivatkozott a Brassói munkáltatónál, hogy nem ismerik a román nyelvet, lévén, hogy ők magyarok. Egy másik, hetei illetőségű csoport tagjai azt állították: őket nem lehet alkalmazni, mivel bűncselekményeket követtek el – loptak –, és priusszal nem veszik fel őket. A Sepsiszentgyörgyi textilgyár esetében egy másik akadály merült fel: több munkavállaló nem felelt meg a csomagolási, árumozgatási feladatokra, mivel nem tudnak írni, olvasni. Kelemen Tibor szerint mind a kifogásokat, mind az analfabetizmusra vonatkozó adatokat továbbították a minisztériumnak. A szaktárca jelenlegi vezetője ugyanis a közelmúltban Háromszékre látogatott – Hetére is eljutottak –, és felszólította az ügynökséget, hogy fokozottan figyeljenek oda a társadalom peremére szorult csoportok – így az előpataki, árapataki, hidvégi romák – tagjaira. „Az esetek ismertetésén túl azt is javasoltuk a minisztériumnak, hogy értékeljék át a felnőttképzést, hiszen alapvető problémák nincsenek megoldva, például az írástudatlanság. Ezeknek az embereknek más, jóval egyszerűsítettebb munkahelyszerzési lehetőségeket kell biztosítani, és az alapoktatásukat is folytatni kell” – vélekedett Kelemen. Ami a kifogásokat illeti, az igazgató reményét fejezte ki, hogy Bukarestben is világossá válik: az érintettek inkább választják a segélyt, mint a munkát. A hivatal egyik javaslata, hogy a segélyezés szabályain kellene változtatni. „Megvonni nem lehet, viszont csökkenthető lenne az időtartam, amelyre biztosítják a járandóságot” – példálózott Kelemen. Az intézményvezető szerint a hivatal által szervezett felnőttképzések sem jelentenek megoldást ezen csoportok számára, hiszen sok esetben a kötelező tíz osztály elvégzésétől függ a részvétel ezeken, a jelentkezők egy része pedig – noha rendelkezik bizonylattal a hat-hét osztály elvégzéséről – nem tud írni és olvasni. A minisztérium egyelőre csak annyit válaszolt: több jogszabályt is módosítani kell ahhoz, hogy a javaslatok közül legalább párat gyakorlatba lehessen ültetni.
Nagy D. István
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2017. február 15.

Falura vinnék a szakképzést, csak a diákok szakmát tanuljanak
Vidéken kellene hároméves szakiskolai osztályt indítani, megszólítani azokat a fiatalokat, akik a nyolcadik osztály befejezése után abbahagyják a tanulmányaikat, nem járnak be a városi tanintézetekbe – fogalmazódott meg egy szakoktatás jövőjéről szóló háromszéki megbeszélésen.
Az érintett intézményvezetők jó ötletnek tartják a falusi szakiskolai osztály létrehozását, ám meglátásuk szerint körültekintő elemzésre, felmérésekre van szükség, mielőtt valóban lépnek.
Kiss Imre Kovászna megyei főtanfelügyelő megkeresésünkre kifejtette, Kézdivásárhely, Barót, Kovászna és Bodzaforduló körzetében tíz kilométeres távolságból ingáznak a diákok, ezekben a falvakban nincs értelme szakiskolai osztályt létrehozni, viszont Előpatak, Bölön, Árapatak fiataljai talán megtöltenének egy-két osztályt a falusi iskolában. A kivitelezés nem egyszerű, hiszen a tanárokat utaztatni kell, meg kell oldani a gyakorlati képzést, ha a faluban nem működik szakcég, akkor a diákok mégiscsak be kell járjanak a városba – részletezte a nehézségeket a főtanfelügyelő, aki szerint ezeket az akadályokat le lehet küzdeni, ám a legnagyobb gond, hogy kiszámíthatatlan ezeknek a fiataloknak a kitartása. Aki eltökélt, hogy tanulni fog, bejár a városba, de még közülük is sokan egy év után kimaradnak – mondta Kiss Imre.
A főtanfelügyelő felidézte, voltak próbálkozások, hogy bentlakásban tartsák a vidéki roma fiatalokat, de onnan is kimaradtak, noha a szakiskolában a havi 200 lejes állami ösztöndíjat is kapják. Hargita megyében jól működik a korondi szakközépiskola, tehát van jó példa, ám Kovászna megye sokkal kisebb, ezért a helyi viszonyokra kell szabni az iskolahálózatot – szögezte le Kiss Imre.
A helyi igényekhez kell alakítani a szakoktatást, így vidéken olyan szakmákat kell tanítani, melyek valóban érdeklik a fiatalokat, és munkát is találnak, ha befejezik az iskolát – mondta Kelemen Tibor. A Kovászna Megyei Munkaerő-elhelyező és Szakképző Ügynökség igazgatója felidézte, a falusi szakiskolának van múltja Háromszéken, hiszen korábban Körőspatakon fafeldolgozást tanulhattak a fiatalok, míg Nagybaconban mezőgazdasági szakközépiskola működött.
Sikó Imre, Bölön polgármestere lapunknak elmondta, szerinte életképes lenne a vidéki szakképzés, hiszen az önkormányzat a szociális központban rendszeresen szervez különböző tanfolyamokat, és ezekre mindig túljelentkezés van. A képzéseken tanultakat, illetve az ott szerzett oklevelet a munkaerőpiacon is hasznosítani tudják a bölöni fiatalok – mondta az elöljáró. Sikó Imre hangsúlyozta, lehetőségeik szerint támogatnák a tanintézetet, akár termeket is biztosítanak.
Bíró Blanka
Székelyhon.ro

2017. március 22.

Népes a szakképzetlenek tábora (Új alkalmazottak a háromszéki munkaerőpiacon)
Februárban 255 munkavállalót alkalmaztak a háromszéki vállalatok, közülük száztizenegy szakképzetlen – közölte tegnapi sajtótájékoztatóján Kelemen Tibor, a megyei munkaerő-foglalkoztatási hivatal igazgatója. A háromszéki munkaerőpiacon ez régi sajátosság, szakmai tanfolyamokon való részvétellel lehetne rajta változtatni.
Az alkalmazottak tekintélyes része továbbra is szakképzetlen, bár ha a munkát vállalók elvégeznének egy szakmai tanfolyamot, akár havi 200–300 lejjel több pénzt kereshetnének, de nem iratkoznak képzésekre – magyarázta az intézmény vezetője. Így a foglalkoztatók alkalmazás után képezik az érintetteket, szükségleteik és igényeik szerint. A fő alkalmazók továbbra is a nadrággyárak, e vállalatok közötti munkaerő-áramlás már kevésbé jellemző, aki elmegy, többnyire már nem a megyében, hanem Brassóban keres új állást. Februárban a készruhaipar mellett főként húsfeldolgozásban, illetve a kereskedelemben alkalmaztak új munkaerőt. A költségvetés elfogadásával elkezdődtek a szakmai tanfolyamok is, márciusban harminc résztvevő számára szerveztek asztalos-ács, illetve vendéglátó-ipari képzést, áprilisban pedig negyvenkét fő számára tartanak kereskedelmi, könyvelői és humánerőforrás-szakértői képzést. Eközben a háromszéki munkanélküliség mértéke tovább csökkent, a megyei összesítés februárra 4,86 százalékos munkanélküliségi rátát mutat, ez az országos 4,8-as átlaghoz képest jónak tekinthető (a mutató legmagasabb Vaslui és Teleorman megyében 11,3 és 10,1 százalékkal, legkisebb a főváros környékén, Ilfov megyében 1,1 százalékkal). A megyei munkaerő-hivatal egyébként 4294 álláskeresőről tud (közülük 1779 nő), munkanélküli-segélyben 702 fő részesül.
Mózes László
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2017. május 23.

Munkanélküli segély nélkül maradtak, mert visszautasították az állásajánlatot
Több mint háromszáz Kovászna megyei lakos maradt munkanélküli segély nélkül, mert visszautasították a munkaerő-elhelyező ügynökség által felajánlott állásokat.
„314 személy van, akik elutasították az állásokat, és megvontuk tőlük a munkanélküli segélyt” – idézi az Agerpres hírügynökség Kelemen Tibort, az intézmény vezetőjét, hozzátéve, hogy egyesek nemcsak hogy elutasították a számukra felajánlott munkahelyeket, hanem meg sem jelentek az ügynökség által szervezett állásbörzéken. Múlt hónapban a sepsiszentgyörgyi állásbörzén 43 vállalkozás 564 munkahelyet kínált különböző szakterületeken, az eseményen azonban csupán 528 munkanélküli és álláskereső személy vett részt, miközben a hivatalos számadatok szerint a munkanélküliek száma sokkal magasabb. Április végén Kovászna megyében 4,20 százalékos volt a munkanélküliségi ráta, az elmúlt öt év legalacsonyabb értéke volt ez, amikor 3709 személy szerepelt munkanélküliként, és 513-an részesültek munkanélküli segélyben. A legtöbb munkanélküli Sepsiszentgyörgyön van, 1445 személy, Baróton 900, Kovásznán 558, Kézdivásárhelyen 547, Bodzafordulón pedig 259 személynek nincs munkahelye. A háromszéki munkaerő-elhelyező ügynökség jövő hónapban Barót környékén szervezi meg a következő állásbörzét.
Bíró Blanka / Székelyhon.ro

2017. június 16.

Ne adjátok olcsón magatokat!
Ballagó egyetemisták
Összesen 87 végzős hallgató ballagott el tegnap a Babeș–Bolyai Tudományegyetem sepsiszentgyörgyi kihelyezett tagozatán. A vállalatgazdasági szakon 53-an, a közigazgatáson 21-en, a környezettudományi szakon 14-en végeztek, idén 17 mesterképzőst is kicsengettek.
Cziprián-Kovács Loránd főigazgató kissé szarkasztikus, de oldott hangnemben vezényelte le az ünnepséget, amelyben szóhoz jutottak a közgazdaság és környezettudomány karok vezetői, dr. Fosztó Mónika és dr. Bartalis Ildikó, a három szakot képviselő búcsúzó diákok és a meghívottak, Fazakas József volt igazgató és Kelemen Tibor, a Munkaerő-foglalkoztatási Hivatal igazgatója. Fosztó Mónika az egyetemre jellemző meghitt, más egyetemekénél jobb tanár–diák kapcsolatot értékelte, Fazakas József pedig azt javasolta az élethosszig való tanulást gyakorló végzősöknek, akik huszonévestől ötvenesekig minden korosztályt képviseltek, hogy „ne adjátok olcsón magatokat, gyémántok vagytok!”
Cziprián-Kovács Loránd elmondta, a sepsiszentgyörgyi kihelyezett tagozat idén októberben egy nagyszabású konferenciával ünnepeli meg fennállásának huszadik évét.
Bodor Tünde Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

2017. június 16.

A vagyon elveszhet, de a tudás megmarad (Ballagtak az egyetemisták)
Egy ideig az ismeretek mennyiségi felhalmozása történik, de arra kell törekedni, hogy mindez átalakuljon minőségi tudássá – hangsúlyozta Cziprián-Kovács Loránd, a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem sepsiszentgyörgyi kihelyezett tagozatának igazgatója tegnap az alap- és a mesteri képzés végzős hallgatóinak ballagási ünnepségén.
A Gaudeamus felcsendülése után elsőként a végzős egyetemisták búcsúztak tanáraiktól, kisebb kollégáiktól, majd a három szak vezetői látták el tanácsokkal tanítványaikat. Fosztó Mónika, a vállalatgazdaság szak irányítója azt mondta, a jó tanár-diák és tanár-tanár kapcsolat mindvégig segítette a hatékony tudásátadást. Itt ötvenhárman fejezték be az alap- és a mesteri képzést, a másik két szakon csak alapoktatás történik. A környezettudományi szakon is jó volt a közösségi hangulat, ezt a hallgatók is kiemelték, vezetőjük pedig a terepgyakorlatok szerepét hangsúlyozta, amelyek hozzásegítik a fiatalokat, hogy élesben szembesüljenek a környezeti problémákkal. Bartalis Ildikó leszögezte: itt kell élnünk, és ezt a környezetet kell védenünk. Erről a szakról tizenhárman ballagtak, nevükben Rácz Zoltán szólalt fel, aki szerint a környezetvédelem nemcsak a szakemberek feladata, hanem mindenkié. A huszonegy közigazgatási szakos ballagót Czip­rián-Kovács Loránd búcsúztatta, és bejelentette: a kihelyezett tagozat fennállásának huszadik évfordulóját októberben rangos tudományos konferenciával ünneplik. A végzősöknek Fazakas József, a tagozat korábbi igazgatója azt tanácsolta, ne értékeljék alul magukat, használják a megszerzett tudást, és ne veszítsenek a lendületből. A munkaerőpiac változásairól Kelemen Tibor, a megyei munkaerő-ügynökség igazgatója beszélt. Egyes szakmák eltűnnek, mások megerősödnek, a fiataloknak ehhez kell igazítaniuk képességeik és készségeik fejlesztését – mondotta. Fontos a vagyon, a tisztség, de mindkettő elveszíthető, míg a tudás megmarad – hangsúlyozta Kelemen. Beszélt az élethosszig tartó tanulás fontosságáról és az általa vezetett hivatal álláskeresőket támogató lehetőségeiről. A ballagási ünnepség az oklevelek átadásával ért véget.
Fekete Réka Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2017. június 20.

Ünnepi esemény Bibarcfalván
Kopjafák a nemzet nagyjainak
Bibarcfalva ősi temploma ismét nevezetes, ünnepi eseménynek adott otthont. Vasárnap a Vitézi Rend háromszéki tagjainak jelenlétében zajlott az istentisztelet, keretében színvonalas műsorral, melyre a templomkertben felavatandó újabb kopjafák kínáltak alkalmat.
Hat évvel ezelőtt a rend helybéli tagjainak, v. Molnár József székkapitánynak és nejének, Arankának a kezdeményezésére Szent István király emlékére állítottak kopjafát a templomkertben, most – ugyancsak nekik köszönhetően – immár kopjafák őrzik vitéz nagybányai Horthy Miklós, valamint az 1956-os szabadságharcosok emlékét is. „Boldogok, akik háborúságot szenvednek az igazságért” – hangoztatta az ünnepi istentiszteleten Székely Lajos lelkipásztor a Máté evangéliumából vett alapige örökérvényű szavait, általuk népünk rögös, de mindvégig az igaz célok által vezérelt történelmi útjának hozadékára is rávilágítva, mely úton – mint fogalmazott – még a közelmúltban is gyakran érte sérelem, bántalom nemcsak a magyarság vezetőit, de olykor a lelkészeket, a hűséges tanítókat, a magyarabb érzelmű tisztségviselőket is. A bibarcfalvi templom kertje immár Kovászna megyei szinten is egyedülálló emlékparkkal büszkélkedhet: az itt elhelyezett alkotásoknak köszönhetően bárki, aki ide betér, rendhagyó történelemóra részese lehet, azok segítségével jobban megismerheti múltunkat, népünk nagymérvű eseményeit, történéseit, mondta.
A Vitézi Rend ünnepi műsora a sepsiszéki kapitányság, az erdővidéki székkapitányság és a háromszéki törzs zászlóinak felavatásával kezdődött, melyekre Molnár Aranka hadnagyasszony tűzött szalagot. Ezután Kelemen Tibor törzskapitány mondott beszédet, abban a nemrég lezajlott Nemzeti Összetartozás Napjának jelentőségéről szólva, de felelevenítve Horthy Miklós emlékét is, idézve az egykori kormányzónak 1940. szeptember 11-i kolozsvári díszszemle alkalmával tartott beszédéből. Bedő Zoltán, a Vitézi Rend tagja ezután a Magyar Püspöki Kar 1920-ban, a trianoni diktátum után megfogalmazott, Mindenkitől elhagyatva című imáját olvasta fel, majd a helybéliek közül is többen szavalattal, a bibarcfalvi református férfikórus pedig énekekkel tette felemelőbbé az eseményt. A kopjafák leleplezése előtt azok készítője, a sepsiszentgyörgyi Balázs Antal nyugalmazott tanító röviden arra figyelmeztetett, ne feledkezzünk meg ezután sem fejet hajtani nemzetünk nagyjai előtt.
Böjte Fere Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

2017. augusztus 3.

25 év alatt
A kormány által kezdeményezett nagysikerű gyakornoki (internship) programot Háromszékre is kiterjesztették, tájékoztatott Kelemen Tibor, a Kovászna megyei Munkaerőelhelyezési Ügynökség vezetője. Elmondta, Háromszéken összesen kilenc helyre lehet pályázni, hat intézményben. Egy-egy fiatalt fogadna a tanfelügyelőség, a fogyasztóvédelem, valamint az ifjúsági és sportigazgatóság, a Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség (APIA), a Munkaerő Elhelyezési Ügynökség, valamint a telekkönyvi hivatal két-két személyt. A programba 25 év alatti egyetemisták vagy idén diplomázott fiatalok kapcsolódhatnak be, és napi hat órát dolgozhatnak, hogy betekintést nyerjenek a közintézmény tevékenységébe. Fizetést nem kapnak, viszont szakmai gyakorlatra tehetnek szert, ami megkönnyítheti elhelyezkedésüket, és ajánlólevelet is kapnak az intézménytől. Jelentkezni augusztus 6-ig lehet. Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

2017. december 16.

Nagy igény lenne szakmunkásokra (Szakoktatás)
Százhúsz háromszéki cég ezerháromszáz szakmunkás képzésére nyújtott be igénylést a jövő tanév IX. osztályos beiskolázási terve elkészítésének első szakaszában, ehhez képest a szükséglet alig felét tudják biztosítani Kovászna megye iskoláiban – erről tájékoztatta tegnap az érintetteket a helyi fejlesztési és társadalmi párbeszéd bizottság a sepsiszentgyörgyi Puskás Tivadar Szakközépiskolában tartott találkozón.
A munkaerőpiac óriási hiánnyal küzd, ezért nem mindegy, hogy mire készítik fel a fiatalokat az iskolákban – hangsúlyozta Kelemen Tibor, a megyei munkaerő-foglalkoztatási igazgatóság vezetője. A jelenlegi nyolcadikosok egy részét nem érdekli, mi történik velük jövőtől, lehet, hogy nem is járnak rendszeresen iskolába, mással nem magyarázható, hogy az október-novemberben végzett felmérés során az 1904 általános iskolai végzősből 333-an nem válaszoltak arra a kérdésre, hogy hol szeretnék folytatni tanulmányaikat – mondta Popescu Marius szakoktatásért felelős tanfelügyelő. 134-en más megyébe mennének, az itthon maradók többsége elméleti oktatást választana. Az elmúlt tizenöt év alatt közel 1300-zal csökkent a nyolcadikosok száma, és míg 1990-ben két elméleti líceum volt Sepsiszentgyörgyön és hat szaklíceum, jelenleg négy elméleti középiskola és három szakközépiskola működik a megyeközpontban – ismertette a tanfelügyelő.
A duális képzésben a vállalkozók elsősorban textilipari munkások, asztalosok, kőművesek, pincérek, szakácsok, víz-gázszerelők képzését kérik, az igényelt 156 helyből 4,5 osztályban 134 helyre (86 százalék) bólintott rá a helyi fejlesztési és társadalmi párbeszéd bizottság. A hároméves szakiskolában említett szakmák közül néhány megismétlődik, valamint osztályok, félosztályok indulnak jövő szeptemberben autószerelői, géplakatos, mezőgépész, villanyszerelő, kereskedelmi eladó, falusi turizmus, fodrász-manikűr-pedikűr szakon. Itt az igényelt 1076 hely helyett 22,5 osztályban csupán 630-at (58 százalékot) tudnak biztosítani. A beiskolázási számok jóváhagyása a megyei tanfelügyelőség hatáskörébe tartozik. Az ismertetett tervezet szerint a jövő tanévben 68 IX. osztály indul, ebből 37 szakképzésben (4,5 duális, 22,5 szakiskola, 10 osztály szaklíceum) és 31 osztály elméleti és vokacionális oktatásban. E szerint a szakképzés 54,4 százalékot fog képviselni, ami messze elmarad az országosan tervezett 60 százaléktól – közölte Popescu Marius. A középrégió megyéi közül Kovászna megyében a legnagyobb a szakiskolában tanulók aránya (35,3 százalék), de a szaklíceumi osztályok tekintetében igen nagy a lemaradás – ismertette Kiss Imre főtanfelügyelő. Szerinte a következő esztendőkben az utóbbi kategóriát kell erősíteni, és ezt csak az elméleti oktatás rovására lehet megtenni. Erre kötelezi a megyéket az országos stratégia, egyes helyeken ez már meg is valósult, Szeben megyében a szakképzés több mint 61 százalékot képvisel. Bár a találkozón jelen lévő vállalkozók és a különböző klaszterek képviselői munkaerőigényeit a bemutatott beiskolázási terv nem elégíti ki, elfogadták, hogy jelenleg csak ennyire van lehetőség, és bíznak abban, hogy a helyzet változik, a szülők és iskolavezetők megértik, hogy nemcsak az elméleti tudás értékes, szükség van jól képzett szakmunkásokra is. Fekete Réka / Háromszék (Sepsiszentgyörgy)



lapozás: 1-30 | 31-47




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998